Az ékszerek India történetének mindig is szerves részét képezték. hangsúlyos, látványos darabokat hordtak mindazok, akik megengedhették magunknak és ez ma sincs másként. Státusszimbólumnak, hagyományőrzésnek, illendő öltözködésnek számítottak és számítanak bizonyos darabok, melyek kinézetében a divat, a trendek, a világ változásai egyre nagyobb alakító szerepet kapnak.
India ékszerei alapvetően aranyból és drágakövekből készültek, az ország történelmében ezek az anyagok és maga az ékszer mindig is fontos, meghatározó szerepet játszott. Az indiai ember szereti a színeket, a díszes anyagokat, a csillogó, függelékekkel telipakolt ékszereket, a hajékszereket, a hangsúlyos sminket. Olyannyira szereti ezeket, hogy az átlag európai ember számára túldíszített, sokszor ízléstelen hatást kelt egy-egy ruhadarab, ékszer vagy úgy általában ezek kombinációjából álló megjelenés. Indiában a tehetősebb ember háza is igyekszik ékszerre hasonlítani. Sok az arany szín, sőt , konkrétan az arany. Nagyon sok még emellett a piros és ennek árnyalatai, valamint a kék és fehér, természetesen valamilyen meleg színnel keverve.
Dzsaipur, az ékszerfőváros
Dzsaipur India ékszerfővárosának tekinthető. A várost, mely Radzsasztán szövetségi állam része és India északnyugati részén található „A rózsaszín város” néven szokták emlegetni, bár ez kissé csalóka, mert a város házainak színe, így a látkép meghatározó színe inkább a vörös. A városban 2015 óra van metróvonal, az utcaképek csak néhány apró részen hasonlítanak az Indiáról alkotott koszos, elmaradott elképzelésre. Dzsaipur elég népszerű turistaközpont, gazdag város, hatalmas ékszeráruházakkal, gyárakkal és egy igazán nevezetes látnivalóval a Hawa Mahal, azaz Szelek palotája épületével, mely vörös és rózsaszín homokkőből épült még 1799-ben Pratap Singh maharadzsa háremhölgyei számára.
Dzsaipur (Jaipur, India)
Az ékszermúzeum
2017 áprilisában nyílt meg Dzsaipurban a közel kétszáz négyzetméteres múzeum, melynek megálmodója, létrehozója és üzemeltetője az Amrapali cég két alapítója. Az Amrapali dizájner ékszereket gyárt és árusít és most úgy döntöttek, múzeumot létesítenek gyáruk mellett. A múzeum több célt szolgál. Egyrészt kiváló reklám, komoly turisztikai lehetőségeket rejt, valamint segít megőrizni India ékszerkicseit, melyek, mint fentebb írtuk legtöbbször áldozatául esnek az „újrahasznosításnak”. Igazi különlegességeket csodálhatnak meg a betérők, melyeket a két alapító férfi gyűjtött össze harmincöt év alatt.
Az Amrapali alapítói történészek, akik bejárták Indiát és lenyűgözve tapasztalták, milyen egyedülálló és bámulatos országuk dísztőművészete. Gyűjteményük közel 3000 értékesebbnél értékesebb darabra rúg, melyek között éppúgy megtalálható ötszáz évesnél idősebb falusi ékszer, mint az 1960-as években készített luxus ara-ezüst-üveg karkötő, vagy épp arannyal átszőtt szárik, borostyános brossok, kézzel készült, felbecsülhetetlen értékkel bíró csodák, maharadzsák turbándíszei.
