A napelemek és a napenergia kapcsán a legtöbb esetben csak azt halljuk, hogy használatuk és alkalmazásuk védi a környezetet, kíméli élőhelyünket, miközben lényegesen zöldebb alternatívát kínál az energiatermelésre.
Ez eddig mondhatni egyértelmű, a napelemek tömeges alkalmazása lényegesen csökkenthetné bolygónkon az üvegházhatást, ugyanakkor határozottan félrevezető lenne azt kijelenteni, hogy a napenergia is egy száz százalékban tiszta energiaforrás, amely sem környezetünkre, sem egészségünkre nem gyakorol valamilyen hatást.
Természetesen mindez csak viszonyítás és nézőpont kérdése, hiszen egy atomerőműhez mérten a napelemek még annak ellenére is mérföldekkel kevésbé károsítják, illetve terhelik a környezetet, hogy egy a napenergia begyűjtését és átalakítását végző eszközt is le kell gyártani, rengeteg műanyagot és nemesfémet kell felhasználni hozzá, meghibásodás esetén pedig ezekből is hulladék, káros anyag keletkezik. A hangsúly azonban minden esetben a mértéken, a mennyiségen van!
A napelem egészségre gyakorolt hatása
Amit nagyon fontos kijelenteni a napelem egészségre gyakorolt hatása kapcsán, hogy össze sem lehetne hasonlítani ezen a téren például egy szén-, vagy atomerőművel, hiszen nem okoz légszennyezettséget, nem okoz sugárzást, ezáltal tüdőrákot vagy éppen asztmát – legalábbis közvetlen módon nem. Közvetetten azonban a napenergia begyűjtésére szolgáló eszközök sem tekinthetők teljesen ártalmatlannak, és most nem csak arról van szó, hogy a statisztikák szerint Ausztráliában például évente átlagosan harmincan halnak meg a napelemek karbantartása során.
Sokkal inkább olyan tényezőkről van itt szó, mint például a napelemek alapanyagához felhasznált szilícium! Ennek az anyagnak a bányászata például rendkívül veszélyes az emberekre, az így belélegzett por könnyedén légúti panaszokat okozhat, és a napelem használata során való lebomlásuk is hat valamennyire az emberi szervezetre, ellenben messze nem olyan mértékben, hogy az kimutatható lenne. Hovatovább korántsem csak a napelemekhez bányásznak szilíciumot, méghozzá olyannyira nem, hogy a számítástechnika sokkal többet elhasznál ebből a fémből például processzorok vagy más hardverek elkészítéséhez.
Mennyire káros a napelem és a napenergia használata?
A napenergia tehát nem veszélyes?
Ismét kiemelnénk a téma legfontosabb elemét, a viszonyítást! Mihez képest? Csernobilhez? Fukusimához? A Mexikói olajkatasztrófához? A jegesmedvék vagy a pingvinek napról-napra zsugorodó élőhelyéhez? Netán ahhoz, hogy csak 2010-ben több mint 3 millió ember halálát okozták közvetlenül és közvetetten a fosszilis tüzelőanyagok? Ezekhez mérten messze nem tekinthető veszélyesnek a napelemek, hiszen nem robbannak, nem sugároznak, sőt nem okoznak légzőszervi megbetegedéseket sem.
Jelenleg egyetlen olyan kutatásról sem tudunk, amelyik mérhető formában bebizonyította volna, hogy egy napelem, esetleg egy komplett napelem farm bármilyen negatív egészségügyi hatással járt volna az emberek, vagy a környező élővilág számára. Bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy a szélerőművek kapcsán az állatvédők rosszallásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a forgó alkatrészek nem csak rendkívül veszélyesek a madárvilág számára, hanem mindezen túl még olyan hangokat is bocsájtanak ki, amelyek megzavarhatnak bizonyos fajokat egészséges életkörülményeikben. Habár a múltban több ízben is szerettek volna hasonlókat rábizonyítani a napelemekre, azonban sem az állatvilágra, sem az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásról nem tudtak beszámolni a tudományos kísérletek.
Ennek az oka az, hogy semmiféle olyan elem sem található a napelemben, ami hétköznapi használati tárgyainkban, például a számítógépekben, a televíziókban vagy a mindenki által használt okostelefonokban ne lenne jelen. Sőt mi több, mivel a napelem passzív rendszer – vagyis nem sugároz úgy, mint a WiFi vagy a mobilhálózatok –, működése pedig hangtalan, ezért gyakorlati alkalmazásával sem okoz efféle problémákat. Egyes környezet- és egészségvédők ilyenkor szokták felvetni a hulladékkezelés témakörét, ellenben ezzel kapcsolatban a statisztikák ismét a fenti példára vezetnek vissza, vagyis semmivel sem keletkezik több hulladék a napelemekből – sőt, jelenleg teljesen elhanyagolható ez a mérték –, mint az elhasznált, tönkrement számítógépekből.
Nyilvánvaló, hogy nagyobb mennyiségű napelem-használat esetén a hulladékkezelés problémája nehezebb lenne, ellenben a napenergia begyűjtésére szolgáló eszközök legtöbb alkatrésze újrahasznosítható, aminek köszönhetően megfelelő stratégiával ezen a problémán is könnyedén felülemelkedhet az emberiség, miközben az egészségre továbbra sem gyakorolna még közvetetten sem negatív hatást mindez.
