A hőszigetelés kapcsán általános probléma, hogy az ipari műanyagokból kifolyólag szinte senki sem tudja, hogy melyiknek vannak káros egészségügyi hatásai. Ennek megfelelően rengeteg szigetelőanyagról jelentek meg a múltban olyan hírek, miszerint mindegyikük rákkeltő, egyesek pedig különféle légúti megbetegedéseket és egyebeket váltanak ki.
Amennyiben számunkra is fontos, hogy házunk ne csak jól szigetelt legyen, hanem egészségünkre se legyen semmilyen negatív hatása, akkor érdemes megismerni olyan természetes hőszigetelő eljárásokat, mint amilyen a cellulóz, ami garantáltan nem lesz káros hatással egészségünkre.
Az egyik legősibb szigetelőanyag
A cellulóz kapcsán nagyon kevesen tudják, de a létező egyik legrégebbi szigetelőanyagról van szó, amelynek egyes formáit az elmúlt évtizedekben, de sokkal inkább évszázadokban már használták. Ide sorolható például a gyapot, a szalma, a fűrészpor, a kender, a kukorica csutkája, a nád, de az újságpapír is. A manapság használt, úgynevezett modern cellulóz alapú szigetelés az ötvenes évek végére nyúlik vissza, méghozzá az Egyesült Államok területére, ahol a kidobott újságpapír összegyűjtésével és bedarálásával, illetve egy speciális tűzálló anyag hozzáadásával alkottak meg egy speciális hőszigetelési formát.
A cellulóz alkalmazásának jelentősége leginkább nem csak egészségünk, hanem a környezetvédelem szempontjából is nagyon fontos. Egyrészt például lehetőséget biztosít a papírhulladékok minimális befektetéssel történő újrahasznosítására, méghozzá természetes, egészségre ártalmatlan formában úgy, hogy a végtermékek még az egyes épületek energiahatékonyságának javítását is elősegítik. Az újrahasznosított alapanyag mellett a cellulóz szigetelés előállítása ráadásul egyáltalán nem energiaigényes, ne bocsájt ki magából mérgező gázokat, nem poroz, mindemellett pedig elektromosan is teljesen semleges.
A cellulóz szigetelésének alkalmazhatósága
A cellulóz alapú szigetelést főként a könnyűszerkezetes házak falazatának hőszigetelésére alkalmazzák, de a födémek, a tetőterek, a falburkoló alatti üregek, valamint a gipszkartonok közötti légüres terek esetén is eredményesen használható. A cellulózszigetelést ma már nagyon sokféle módszerrel hordják fel a kérdéses felületre, ezáltal alkalmazható laza betöltéssel, valamint száraz- vagy nedves befújással is.
Nagy előnye, hogy a cellulóz bizonyítottan jobb hang- és hőszigetelő is az üvegnél, valamint a kőzetgyapotnál, érdekessége pedig, hogy úgy képes magába szívni, majd utána újra leadni a belső terek nedvességét, hogy közben a szigetelőanyag állaga, illetve szigetelési értéke nem módosul, ellenben a belső terek páratartalma szabályozásra kerül. A cellulóz ráadásként nem csak a kinti hideg ellen képes biztosítani otthonunk kellemes belső hőmérsékletét, hanem a nagy nyári kánikulák idején is megóvja a lakást a kintről beáramló meleg levegőtől. A szigetelés hő-átbocsátási tényezője ugyanis rendkívül hatékony, fázis-eltolódási értéke pedig kiváló. Utóbbi érték nem mást mutat, minthogy a kinti forróság vagy hideg mennyi idő alatt jut el a szigetelésen keresztül az épület belsejéig. Ez a cellulóz esetén 4,6 óra, ami az összehasonlítás érdekében az üveggyapotnál nem egészen 50 perc, míg a kőzetgyapotnál alig több mint 30 perc.
A fenti előnyök mellett azonban a cellulózt leginkább mégis azért választják egyre többen otthonuk szigeteléséhez, mert nagyszerű hatása mellett az eddigi kutatások alapján egyáltalán nem rendelkezik semmilyen egészségkárosító tulajdonsággal, ezáltal még évek múltán sem bocsájt ki magából olyan alapanyagokat, amelyek valamilyen problémát idézhetnének elő az emberi szervezetben.